Csütörtökön este értesültünk arról, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén, azon belül a Disznóskert nevű körülkerített erdőrészen tömegesen hullottak el vaddisznók, 170-et is meghaladhatja a megtalált tetemek száma. Az állatok halálának oka minden valószínűség szerint sertéspestis.

Ezen a szakaszon különösen nagy sűrűségben élnek a vadásztársaságok számára tenyésztett állatok. A terület ráadásul szó szerint néhány méterre fekszik a Budát körbeölelő erdők szélétől.

Pénteken délelőtt az OMÉK mezőgazdasági vásáron összefutottam Nagy István agrárminmiszterrel, aki annyit mondott, hogy a sertéspestissel kapcsolatos ügyekben a Nébih az illetékes, annyira, hogy ő maga is a szervezet vezetőjénél érdeklődött pénteken reggel a budakeszi ügyben, de akkor még nem kapott választ.

Nem sokkal később megérkezett a Nébih hivatalos válasza a 444-nek, amiben – a konkrét, 170-es számot kivéve –  megerősítették az információinkat.

„Valóban találtak elhullott vaddisznókat a Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén. Az állategészségügyi szolgálat haladéktalanul megkezdte a vizsgálatot, az még folyamatban van, eredménye a későbbiekben várható. Valóban erős a gyanú az ASP megjelenésére, mivel az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik ASP-vel súlyosan fertőzött országból érkeztek” 

– írta a Nébih, hozzátéve:

„Az országos főállatorvos elővigyázatosságból, a vizsgálatok megkezdésével párhuzamosan, elrendelte az érintett területen a vaddisznó hullák fokozott keresését. Ez zajlik jelenleg.”

A Nébih további konkrét intézkedéseket tehát nem említett.

Ez azért érdekes, mert egy jó héttel ezelőtt írta meg a HVG, hogy az Agrármninisztérium titokban tervet dolgozott ki a Magyarországra kelet felől bekerült járvány kezelésére. A nyáron elkészült akcióterv szerint radikális eszközökkel kell megakadályozni, hogy a járvány elterjedjen az országban, veszélybe sodorva a nemzetgazdasági fontosságú magyar sertésexportot, és az ágazatban dolgozó majdnem 300 ezer ember megélhetését. A radikális eszközök a tárca szakértőinek javaslata szerint közelebbről azt jelentik, hogy az ország fertőzéssel érintett területein ki kell irtani minden háztáji, kis létszámú sertésállományt, állami kártalanítást fizetve a tulajdonosoknak.

A minisztérium helyzetértékelés szerint ugyanis nem a nagyobb, jól ellenőrzött telepek a veszélyesek járványügyi szempontból, hanem a „háztáji tartásban, néhány sertésből álló állományok", mivel az otthon tartott sertéseknél „valósulnak meg legkevésbé a járványvédelmi megelőző intézkedések”.

A júliusban elkészült anyagban hiába szerepelt az a kitétel, hogy „a tervezett intézkedéseknek nincsen alternatívája”, az előterjesztés valahol elakadt és nem lett belőle hivatalos kormányrendelet. A HVG-nek nyilatkozó névtelen kormányzati forrás szerint tisztán politikai okból: a kormány az október 13-i önkormányzati választás előtt nem akarja bevállalni a vidéken népszerűtlen intézkedést.

Ez a szempont egyébként teljesen nyíltan megjelenik az agrártárca anyagában, ami egy helyen azt mondja, hogy

„számolni kell egyéb, a felszámolás végrehajtásából fakadó kockázatokkal is, így az állattartók érzelmi kötődésével az általa nevelt állatokhoz, és az ebből fakadó tiltakozással, politikai következményekkel”.

Amikor az Index az ügyben megkereste a Nébih-et, a szervezet egyrészt elismerte, hogy az agrártárcánál tényleg ilyen tartalmú előterjesztés készült, de ennek azzal tompították az élét, hogy

„A fertőzött területeken a háztáji sertéstartás felszámolása az egyik lehetséges – nagy horderejű, hatékony – megelőzési megoldás lehet az ASP terjedésének megakadályozására. Ez azonban nem az érintett állományok azonnali leölését jelentené, hanem egy hosszabb folyamatot takar.”

Kérdés, hogy a járvány budakeszi feltűnése három héttel a választások előtt milyen lépésekre fogja ösztökélni az illetékeseket. A Nébih jó két hete arról beszélt, hogy eddig ötezer sertést kellett leölni az országban a járvány miatt.